Neilani előtörténete

Név: Neilani
Faj: Namek
Bolygó: Namek
Jellem: Semleges/gonosz
KI: 117

Lv.1

Kis méretű energia gömb: ............................................................................ 5 KI
Repülés: .................................................................................................. 0 KI
Érzékelés: ................................................................................................ 0 KI
Testregenerálódás: .................................................................................... 0 KI
Test növesztés: ........................................................................................ 0 KI
Egykezes sugár ......................................................................................... 10 kI
Aura: energiádat 1,1x-re növeli pl: 100ki esetén aurával 110ki ............................ 0 KI

Nem rossz, megragadtad a lényeget! 90kivel jutalmazak!

Karakterlapod következik

Neilani előtörténete
Faj: Namek
Bolygó: Namek
Jellem: Semleges/gonosz



A többi namekhez hasonlóan jó magam is Guru, azaz a namekok nagyfõnökének a gyermekeként láttam meg a napvilágot, persze miután kibújtam a tojásomból.
Már kisgyermekként feltûnt minden falu lakosnak, hogy a harcmûvészet nagyon közel áll hozzám és az ilyen jellegû hajlamaim is nagyon erõsek. Ezért a falu vezetõje a bolygó békefentartó harcosai közé rendelt, azzal a céllal, hogy tudásuk legjavával képezzenek ki, s mire felnövök nagyszerû harcossá váljak, és ezzel párhuzamosan védelmezzem a Namek bolygót. A képesítés során szép eredményeket értem el: a kortársaimat rendre magam mögé utasítottam, mind erõben és gyorsaságban fölülmúltam õket, és néhány kivételes esetet leszámítva, nem találtam legyõzõre a párharcok során. Talán mind ennek is köszönhetõen nem voltam túl népszerû a gyerkõcök társaságában, melynek fõ oka, az irántam érzett irigység, így némileg ki voltam közösítve a velem egy koruak körében. Éppen ezért sokkal több idõt töltöttem magányban, mint a többi namek gyerek és egyre inkább a belsõ energiák felszabadítása és a meditáció iránt kezdtem érdeklõdni. Külsö segítséggel sikerült is elsajátítanom a tökéletes meditáció alapjait, amivel maximálisan fel tudom magam készíteni a harcra, valamint az edzéseknél is nagy hasznát veszem; ezt is, mint ahogy más alap namek képességeket: pl KI kontroll, a tapasztalt harcosok tanították meg nekem. Így cseperedtem fel szépen fokozatosan. Az évek során sikerült normalizálni a helyzetemet és egyre fontosabb szerepet játszani a közösségi életben, uyganakkor a többiek is elfogadták a tényt, hogy sokkal rátermettebb vagyok a harcra, mint õk. Aztán durván másfél évtizeddel késõbb idegen kalóz banda szállta meg a bolygót fosztogatás és gyilkolás céljából. A szomszédos falu már majdnem elesett, amikoris néhány harcos társammal együtt sikerült még idõben odaérnem és segítséget nyújtani testvéreimnek. Kemény, véres harc után végülis sikert arattunk. Csak úgy záporoztak a lövések, a holt testek meg egymás után jöttek. Hatalmas áldozatok mindkét oldalon, elég csak annyit mondanom, hogy rajtam kívül senki se élte túl az ütközetet a namekok közül. A túloldalon is mindösszesen egyetlen egy túlélõ maradt: a kapitányuk. Mindketten a végkimerûlés határán voltunk, ám ennek ellenére nem hagytuk abba a küzdelmet. Jobbára csak közelharc folyt kettõnk között és csak idõnként vettük a fáradtságot egy-egy KI támadásra. A kimerültség már annyira eluralkodott rajtam, hogy az egyik ilyenbe "beleszaladtam" és utána mozdulni se tudtam. Az ellenség pedig annyira elkészült az erejével, hogy õ se tudott már mit kezdeni; tesze-toszán, sántítva, félhalálában beszállt valahogy az ûrhajójába, és sikerült elmenekülnie. Késõbb már arra eszmélek, hogy körülöttem mindenki felhõtlen boldogsággal éltet és felszabadultan ünnepel. Mindezek után mély tisztelet övezett szerte az egész falun, és ezzel együtt kivívtam magamnak az elismerést az egész namek populáción.
Azóta már tíz év telt el és folyamatosan csak edzek és készítem föl a tanoncokat: megfogadtam magamnak, hogy mégegyszer ez nem fordulhat elõ; kis híján odavesztünk, amivel bolygónk pusztulását idéztük volna elõ, bárki ellen is kell harcba szállnunk nekünk állnunk kell a sarat, erõsnek és magabiztosnak kell lennünk, hisz népünk csak ránk, harcosokra számíthat.