Hegységek

* A falusiak lassan előjöttek a házakból. Mindenki csodálkozva nézte, hogy a fiatal csillagharcos, aki eddig csak a bajt hozta rájuk, most megvédte őket. Ryan nem törődött a falusiak csodálkozásával belépett az öreg házába mikor egy furcsa érzés fogta el. Vissza fordult az ajtóból és fellépett az égre. Egy űrhajót látott belépni a légkörbe majd leszállt nem messze a falutól. EB 234 rohant ki és megszólalt.*
- Erős Ki kisugárzást érzékelek abból az irányból.-* mondta és abba az irányba mutatott ahova az űrhajó leszállt.*
- Én is érzem nyugi. Úgy látom társaságunk lesz nem sokára.-* mondta Ryan és elmosolyodott.*- Remélhetőleg nem épp barátságos társaság. Már úgy hozzá szoktam, hogy itt mindig van valaki aki harcolni akar.-* még nagyobb mosollyal gondolta végig az utóbbi időben vele történt dolgokat. Amint megérkezett a földre egyből harcolnia kellett a falusiakkal, aztán jött az a Cyborg, először kikapott tőle, de aztán viszont nyertesként hagytael a harcteret. Alig, hogy vissza tért a faluba jöttek a katonák, akik elakarták vinni a falusiak összes élelmét és vagyonát. Ryan szeretett harcolni, de hogy ennyit harcoljon alig pár nap alatt, még szülő bolygóján se fordult elő. Miközben az eddigi harcai jártak az eszében, felemelkedett a levegőbe és EB 234 kíséretében elindult az űrhajó felé. Az igazán kemény harc egyedül csak a Cyborg elleni volt. Szerencsére Ryan-t soha se zavarta a fájdalom, vagy a sérülések, mindig és mindenhol a maximumot hozta. Mióta harcolt, nem fordult elő, hogy valamelyik ellenfelét ne győzte volna le. Ha ki is kapott, ez motiválta, hogy jobb legyen, és mikor jobb lett akkor legyőzte az ellenfelét. Ryan soha nem akart világ uralomra törni, a földre se azért jött, de a harcot soha nem kerülte el, sőt, mint a Cyborg ellen is, ha esély lett volna elkerülni a harcot ő akkor is inkább kiprovokálta azt. Most is erre készült. Akárki vagy akármi van abban az úrhajóban, és akárhányan is legyenek, ez egy újabb alkalom Ryan-nek, hogy bebizonyítsa milyen jó. Alig pár perc alatt oda is értek az űrhajóhoz. Leült az egyik hegy csúcsára és onnan figyelte ahogy egy alak kilép az űrhajóból majd felemelkedik és körül néz. Majd őt több harcos követi. Ryan mosolya egyre nagyobb. A robotra néz és megszólal.*
- Ej EB 234, megütöttük a főnyereményt, ezek nem épp barátságos idegeneknek látszanak.-* mondja és már repül is az űrhajó felé. Alig pár méterre szál le az idegen lénytől, aki már a földön áll. Mosolyogva szólítja meg az idegent.*
- Legyetek üdvözölve a föld bolygón. Ha barátságos szándékkal jöttetek az emberek szívesen segítenek nektek bármiben, a hajót megjavítani, vagy csak feltölteni a készleteket. Ha pedig nem épp barátkozni jöttetek, akkor itt nyugodtan kereshetitek a bajt, vagy-* ahogy folytatja a mondandóját a mosolya még nagyobb lesz.*- a baj talál meg titeket.-* mondta az idegennek, és eközben felmérte azt. Az ereje gyengébb volt mint az övé, de Ryan tudja azt, hogy nem szabad alábecsülnie az idegent és a társait.*

A hajó megérkezett. Felálltam a székemből, és egyenesen a kijárat felé igyekeztem, mint a többi emberem.
Méltóságteljesen vonultam végig a folyosón, míg odaértem a főzsiliphez.
Az embereim szétnyíltak előttem, majd két oldalra felsorakozva tisztelegtek nekem.
Odaléptem a zsiliphez és kinyitottam az ajtót. a rámpa lenyílt én pedig kisétáltam a hajóból. Arcomat lágy szellő simogatta végig, miközben felrepültem a levegőbe.
- Hát íme ez a Föld !-kiáltottam, majd láttam, hogy az embereim is kisétálnak a hajóból.
Miközben ott lebegtem kiterjesztettem az érzékeimet. Sok energiát éreztem, nagyokat és kicsiket is.
Elmosolyodtam.
~ Már vár engem egy kis szórakozás.~ vigyorogtam, majd leereszkedtem a földre.

*Ryan és az öreg épp vacsoráznak mikor a robot oda lép az asztalhoz és megszólal*
- Szenzoraim 30 főnyi erős Ki-t érzékelnek.
- Na ezt jól megmondtad te robot.-* mondja Ryan, de ő is érzi hogy társaságuk akad fel áll az asztaltól és a helyi emberek öltözékét magára vette.*
- Mit akarsz csinálni?-* kérdezte tátott szájjal az öreg.*
- Nyugi csak megnézem kik azok.-* mondta Ryan és kilépett a faluba. Az egyik falusi mellé beállt a házal újjá építéséhez. Az idegenek lassan közeledtek a városhoz, de alig 20 perc múlva megérkeztek. A 30 fő 2 teherautón érkezett. Az első teherautóról leugrott egy izmosabb alak gépfegyverrel a kezében.*
- Na idefigyeljetek, ti mocskok!-* ordított a férfi a falusiaknak*-Minden élelmet és pénzt hozzatok ide nekünk! Azonnal!-* ordította és intett a többi férfinak hogy szálljanak le a kocsikról. Mindenki azonnal beszaladt a házakba, csak Ryan maradt a téren. Ő fütyörészve pakolta tovább a téglákat egymásra. A férfi oda lépett hozzá és megszólalt.*
- Te talán süket vagy?-* kérdezte és a fegyvert Ryan hátába nyomta a fegyver csövét.*- Nyomás pakold össze a cuccodat. Ryan megfordult és elkapta a fegyver csövét, amit azzal a mozdulattal el is görbített. A férfi tátott szájjal figyelt Ryan-re, aki mosolyogva szólt vissza.*
- Dehogy vagyok én süket, csak utálom ha valaki a haverjaimat piszkálja.-* mondta és egy ütéssel visszarepítette a férfit a kocsihoz. Erre a többi harcos tüzelésre emelte a fegyverét, de már késő. Ryan mögéjük repült és kettőt gyorsan ki is ütött. Az idegenek megzavarodtak. Eldobálták a fegyvereiket és megpróbálták puszta kézzel kiütni Ryan-t. Ryan gyorsan kiütött 10 harcost, 10 pedig annyira megijedt hogy elszaladt. A maradék közül 2 rátámadt egyből Ryan-re aki mind 2-öt egy ütéssel a földre küldte. A főnököt elkapta és megszólalt.*
- Húzzatok el innen, de gyorsan vagy a főnökötöket a földröl szeditek fel kiskanállal.-* mondta Ryan. A maradék harcos vette a célzást. Össze szedték a földön fekvő társaikat és elindultak a kocsikkal a város irányába.*
- Héé, a főnökötöket, ne hagyjátok itt.-* mondta kacagva Ryan és utánuk rúgta a főnököt aki az egyik kocsi platóján landolt.*

* Ryan-nek és Eb 234-nek alig pár órájába került, hogy vissza érjen a faluba. A lakók a falu szélén lévő temetőben voltak. Mindenki a halott kislányt siratta. Ryan a lakóktól pár méterre szállt le. Ryan nem ment be a temetőbe, kint várta hogy mi fog történni. Kis idő múlva az öreg kijött és megszólalt.*
- Megölted?
- Nem.-* mondta Ryan.*- elmenekült, de megsérült, gondolom most megjavítja magát. Na öreg milyen technikát is akar velem megtanítani?-* mondta Ryan, mintha nem törődött volna azzal hogy az öreg most temette el az unokáját.*
~ Nem szeretek érzelgős lenni~* gondolta magában és várta mit mond az öreg.*
- Rendben fiam irány a falu szélere. Ott megmutatom az új technikákat.-* mondja az öreg és szép lassna kisétáltak a falu szélén lévő tisztásra.*
- Az első dolog hogy megtanuld az egykezes sugarat. Ott az a szikla, lőj rá úgy egy gömböt hogy az energia sugárként mennyen a kezedtől a szikláig.-* mondta az öreg. Ryan kezében megjelenik egy gömb ami egyenesen a sziklába csapódik.*
- Újra.-* mondja az öreg. Ryan ez úttal sikeresen próbálkozott. A sugár egyenese a sziklát kapta el. Ryan mosolyogva figyelte ahogy a darabok vissza esnek a földre.*
- Remek, remek, de most jön a neheze. Az aura, ami növeli az energiád. Koncentrálj erősen érezd magadban ahogy a Ki-d erősödik.-* mondta az öreg. Ryan kisebb terpeszben állt. Elkezdett koncentrálni. Pár pillanatig semmit se érzett, így el is mosolyodott egy kicsit. Egyszer csak érezni kezdte ahogy az ereje hirtelen elkezd emelkedni. Eleinte szépen lassan egy-egy Ki-vel, dde begyorsúlt. Nem tartott sokáig ez az erőnövekedés, hisz a Ki-je megállt 146-nál. Ryan kinyitotta a szemét, és körbe rajta egy kék aura tündököl. alig pár pillanatig maradt rajta az aura aztán a Ki-je vissza tért normál állapotba.*
- Ezért igaz érdemes volt visszajönnöd?-* kérdezi az öreg és elmosolyodik, Ryan nem válaszol csak vissza mosolyog az öregre. Mind hárman vissza mennek a faluba és Ryan meg az öreg megvacsoráznak.*

* Ryan az öreg házában ült és az öreg által készített teát szürcsölgette, mikor az öreg a robotra mutva megszólalt.*
- Ez a robot már nagyon öreg. Az első robotom volt amit készítettem. Amint látod ígyis elég erős és gyors. Bár ha vársz még pár órát erősebbé és gyorsabbá tehetem.-* mondta az öreg és a falon kinyitott egy ajtót ami egy nagy szobvába vezetett, ahol robot alkatrészek voltak.*
- Tudja öreg nem szeretem a robotokat. A bolygóm végül is miattuk robbant fel, de mivel ez a robot az én oldalamon áll elfogadom segítőként.*- mondta és bekísérte az öreget és a robotot a szobába. Robot leült egy székre. A számítógépet az öreg rácsatlakoztatta és a monitoron minden féle adatok jelentek meg. Az öreg megszólalt.*
- A robotok kielemzik a mozdulataid, és eszerint állítják össze a taktikájukat a következő harcra. Meglepheted őket ha újat mutatsz nekik. Most épp EB 234 is a harcotokat elemzi és felkészül a következő edzésre, hogy tudjon segíteni.-* mondta az öreg miközben levette a robot két karját. A robot csatlakozói és váll része teljesen elhasználódtak, rozsdásak voltak.*
- Adok neki egy új sokkal erősebb kart.-* mondta az öreg és felrakott egy kékes színű kart, mindkét oldalára. Alig fél óra alatt az egész robot kicserélődött. Magassága megnött 10 centivel, és az energia modulja is erősebb lett. A robot teljesen kék lett.*
- Fiam azt ajánlom menny el a közeli városba. Ott majd találsz még segítséget. Indulj szerintem azonnal. A falusiak nagyon nem szeretnek téged.-* mondta az öreg. Ryan megköszönte a robotot majd kilépett a faluba. *
- Na te ócskavas. Tudsz-e repülni?-* kérdezte Ryan. A robot válasz helyett csak felemelkedett. Ryan mosolyogva emelkedett utána, majd telje sebeséggel indult el a közeli város fele.*

// Folyt. köv. Északi- Város ////

* Miután az öreg elaludt Ryan kilépett a házból. Kint minden lakos a falut próbálta valamilyen szinten rendbe rakni. Ryan vett egy mély levegőt és körül nézett.*
~ Szép kis felfordulást csináltunk azzal a Cyborgal.~* gondolta és elmosolyodott. Két férfi épp egy szikla darabot próbált meg felemelni az egyik romba dőlt házból.*
- Ez hiányzott csak nekünk.-* mondta az egyik férfi, úgy hogy Ryan is jól hallja.*- Egy félőrült csillagharcos. Ahogy idejött megjelent a haverja is. Most meg mi nekünk kell rendet rakni. Nem értem az öreg minek tartja itt.-* mire ezt a mondatot kimondta Ryan már a háta mögött állt és mosolyogva figyelte az eseményeket. A másik férfi radtan meredt Ryan-re aki intett neki hogy ne szólaljon meg.*
- Különben is-* folytatta a férfi*- még én is erősebb vagyok nála. Egy ütésembe kerülne.-* ekkor Ryan megunta a dolgot és megszólalt.*
- Elnézést uraim hagy segítsek nektek.-* mondta. A két férfi ámúlva nézte ahogy Ryan félkézzel felemeli a sziklát és erőlködés nélkül kidobja a faluból, olyan erővel hogy a szikla a szomszéd hegybe becsapódva majdnem darabokra törte azt. Ezek után az eddig őt sértegető férfihoz fordult.*
- Várlak a falu határában, és hozz magaddal a legjobb harcosokat. Szükségem van egy kis edzésre.-* mondta és otthagyta a két férfit.*

* Ryan ütései nem sok sikert arattak, és a rúgás előtt a Cyborg az arcába nyomja a kezét és azzal fenyegeti hogy megöli. Ryan arckifejezése semmit se változott a fenyegetéstől. yborg tanácsa se változtatott rajta, és miután eltűnt Ryan mosolyogva állt fel.*
~ Szeretem ezt a helyet főleg ha ilyen harcosok vannak erre~* gondolta és az öregemberhez lépett.*
- Sajnálom a kislányt.-* mondta és felsegítette az öreg embert.*- az unokája volt?
- Igen.-* mondta az öreg aki már nem siratta a gyereket, de a hangján érezhető volt a szomorúság.*- A családom egyetlen tagja volt, és most ez a szörny megölte.-* mondta és újra sírva fakadt. Ryan besegítette az öreget a házába, miközben a falusiak már nem ellenségként tekintettek rá, és elkezdték a romok eltakarítását.*
- Ne aggódjon öreg, még fogok én találkozni ezzel a Cyborgal, és az a harc nem lesz ilyen rövid.-* mondta Ryan miközben leült egy székre.*
- Fiam téged is majdnem megölt.-* mondta az öreg.*
- Nekem sincs családom, mindenkim meghalt a szülő bolygómmal. Apámat az ehhez hasonló Cyborgok ölték meg. Anyámat a magukhoz hasonló őslakok, bár ők nem éreztek sajnálatot halottaik után.
- Adok egy tanácsot fiam,-* kezdett bele a mondandójába az öreg*- Maradj itt egy darabig. Edz a legjobb harcosainkkal és utána keresd meg és öld meg a Cyborgot. A legjobb harcosaink fognak segíteni az edzésedben. Na mit szólsz?-* mondta az öreg és a bosszú gondolata mosolyt csalt az arcára.*
- Rendben öreg benne vagyok-* mondta Ryan és hatalmas mosollyal hátba vágta az öreget.*

// Én is kérnék a harcra Ki-t//

* Nem is rossz, a kölyöknek az első 10 percben leesik, hogy nem emberi lénnyel van dolga. Az dícséretre méltó.*
- Nem rossz kölyök, az alsó gatyám színét is kitalálod?
* Kacagja el magát, majd pár másodperccel később, már a csillagharcos előtte kapálózik, pár elől sikerül elhúzódnia, de nem várja meg míg a következő csapást beveti inkább megelőzi őt, és egy fordulást követően, egyenesen a képébe emeli a csillagharcosnak a tenyerét.*
- Nos mit szólsz? Piros fénysugár? Érdekel a dolog
* Kacagja el magát, majd újabb beszédbe kezd.*
- Nagyon örültem a szerencsének, de merülőben az aksim.* mondja kacagva * dolgom van, egyébként a szenzoraim szerint 3 pontos ütésre lenne szükségem és te már a földön lennél, tehát jobban teszed ha folytatod az utad, mert ha nem tévedek akkor az űrhajód volt ami a földbe csapódott. Kotródj innen csillagharcos, nem kedvelem a fajtádat!
* Hírtelen eltűnt a csillagharcos elől, és a következő pillanatban már a levegőben volt és szélvész módban elrepült keleti irányba. De hogy miért, azt senki sem tudja.*


// Én személy szerint a harcért kérnék ki-t!!! Nem tom h Ryan kér e ///

* Ryan rúgása betalált, az idegen elrepül, de hamar feláll majd Ryan-hez szól.*
~ Ember én ember nem tudja kivel van dolga.~* gondolja de mire észbe kap az idegen gyomorszájon vágja majd a következő pillanatban már a földröl kell fel és az idegen kacagva szól hozzá. Ryan lesepri a ruháját majd hatalmas mosolyal az arcán szól vissza az idegennek.*
- Látom már mi vagy te. Egy Cyborg. Tudod nem szeretem a fajtádat, és elnéztél valamit én ugyanis nem tartozok ehez a gyenge fajhoz. Én a csillagharcosok közé tartozok.-* mondta és támadásba lendült. Nem akart semmilyen taktikát bevetni, egyszerüen elakarta pusztítani a cyborgot. Egy gyors jobbossal kezdett, majd egy bal és jobb kombináció következett. Mindegyik ütés egyenes a cyborg arcát célozta. Ha ezek sikerülnek Ryan egy rúgással a levegőbe rúgja a cyborgot majd várja mi következik.*

* Hirtelen csapás volt, és szó ami szó a Cyborg nem számított rá, hogy ilyen fogadtatásban lesz része, hátra esett, elég csúnyán és elég sokat repült, pár fát sikerült kivinnie, a madarak és a fa lakói menekülésbe indultak. Amikor felállt, állát simogatta, de az arckifejezése semmit sem változott. Szépen letisztogatta ruháját, majd vissza sétált nyugodtan az ember elé.*
- Ember, te ostoba teremtmény, ez felesleges volt, ilyen erőfeszítés mellett, ne csodálkozz ha senki nem néz téged semmibe.
* Gyors támadásba kezd, repülni kezd ellenfele felé, majd hírtelen eltűnik és előtte pár méterre jelenik meg és gyomorszájba próbálja vágni a harcost, ha ez sikerül akkor felfele kezd el repülni, így amikor a Cyborg még a földön van hírtelen eltűnik majd a harcos felett jelenik meg, és össze kúlcsolt kézzel tarkón veri, ha ez sikerült akkor kacagva álla a levegőben és gúnyos megjegyzéseket tesz, amitől ellenfele biztos nagyon ideges lesz.*
- Most még kegyelmes voltam veled!
* Teszi ölbe két kezét, majd kíváncsian várja, hogy mi lesz a következő lépése ellenfelének.*

* Ryan a hozzá lépő idegen szavait közönnyel hallgatja végig. Nem törődik vele hisz egy senki szavai neki semmit se érnek, de viszont amikor az idegen egy energia gömbel a kislányt felrobbantja Ryan nem bírja tovább. Tapsolva fordult az idegen felé majd egyenesen elé lép.*
- Gratulálok barátom. Igazad van tényleg jobb így.-* mondja Ryan és az öregre néz aki a kislányt siratja, valószínűleg az unokája lehetett.*- Látom erős vagy. Elég erős ahoz hogy egy végtelen kislányra támadj, de mit szólsz ehhez.-* mondja és egy hatalmas erejű rúgást indít az idegen feje irányába.*

* Lassan lépked oda a kútnál lévő fiatal emberhez, útközben gondolkodni kezd.*
~ Nem is rossz, nem tudtam, hogy ilyen emberek is lakják a földet, a kis harcias, talán még meglepetést is tudna okozni nekem, de nem tartom valószínűnek, hisz a földön nincs hozzám hasonló.~
* Mikor oda ér az ember mellé megszólítja őt.*
- Ejnye barátom, nem vagy igazi formádban, hisz oly mindegy, hogy férfi, nő esetleg gyermek.. élvezd a gyilkolás minden percét. Megmutatom, hogy kell csinálni, figyelj.
* Ekkor jobb kezét felemeli, és egy piros gömb képződik tenyerében, majd a lányra céloz és amikor ellövi egy hatalmas robbanás veszi kezdetét, a lány az öreg, és az ott fekvők mind eltűntek, csak füst van és egy hatalmas robbanás maradt a helyén. Na meg ami szokott, füst felhő stb.*
- Na megpróbálod te is, pont egy ilyen embert keresek, aki velem együtt rombol, néha már unalmas egyedül, pont az előbb romboltam le egy egész várost. A tervezőm büszke lenne rám, de sejtésem sincs, hogy hol lehet. Nos mit szólsz.
* C26 ugyan azzal a fapofával mondta végig az egészet, mint amikor az energiagömböt ellőtte, vajon mit szól hozzá az idegen?*

* Ryan támadásba lendül mikor az öreg hirtelen egy ütést mér a fejére, ettől Ryan megszédül és a lakosok lefogják.*
- Fiam mi nem szeretjük itt a hozzád hasonló izgága alakokat. Többen vagyunk igaz te erősebb vagy de akkor is együttes erővel legyőzünk.-* mondta az öreg és Ryan állát megemelte a botjával. Az öreg szeme kikerekedett mikor látta, hogy Ryan csak mosolyog az egészen.*
- Négyen egy ellen, szép arány de kevesen vagytok. Na akkor itt az ideje, hogy eljátszadozzunk egy kicsit.-* Ryan jobb kezét kirántotta a szorításból és egy hatalmas ütéssel az öreget hátrébb lökte. Ugyan ezzel a kezével gyorsan leütötte a ball kezét fogó harcost, majd hátra fejelt és ezzel a harmadik harcost is kiütötte. A jobb kezét fogó ember megpróbálta megrúgni, de Ryan elkapta a lábát és az egyik házba dobta. Ryan mosolyogva a földön fekvő vérző öregemberhez lépett.*
- Látod öreg mondtam hogy kevesen lesztek.-* és ezzel ütésre emelte a kezét. Hirtelen a semmiböl közé és az öreg közé egy fiatal lány ugrott be. Ryan keze megállt a lány arcától pár centire. A lány megse szólalt csak egyenesen Ryan szemébe nézett. Ryan kezdeti döbbenete elhalványult és újra mosoly ült ki az arcára.*
- Ahogy látom az itteni lányok is épp olyan harciasak mint az otthonomban...-* mondta és hírtelen eszébe jutott, hogy anyja úgy nevelte hogy soha ne bántson senkit feleslegesen. Ryan hirtelen elfordult a lánytól és a falu közepén lévő kúthoz lépett és ivott egy nagy kortyot, majd elgondolkozva meredt a vízben lévő tükörképre.*

// Kezdő reag //

* A föld eme csodálatos bolygó ami létre hozta e teremtényt, régen neve is volt, most már csak úgy hívják, hogy C26. Minden eddigi erejét arra pazarolta, hogy mesterének eleget tegyen, de ennek most már vége van, neki nagyobb célja van, le akarja rombolni a földet, hogy egy új generációt alkosson. Mestere gépén megvannak azok az információk amivel Cyborgok tömegét meg tudja alkotni. Ő lesz az egyetlen és ő lesz a legjobb és a legerősebb e földön, mert hátán ilyet még nem hordott ő C28. Alkotója házától repül el, csak úgy süvít a levegőben, meghökkentő gyorsasága kétségtelen, ilyet még nem látott egy teremtmény sem. A keleti város felé veszi az irányt, hisz ott elég sokan vannak ahhoz, hogy valami rosszat tegyen. A város felé érkezik, majd leereszkedik, úgy hogy az aszfalt besüpped alatta, hatalmas kerék csikorgatások hallatszanak, ordibálni kezdenek C26 felé ő meg csak áll egyhelyben néz maga elé, majd amikor oldalra fordul csak ennyit mond.*
- Halott vagy ember fia
* Szólal meg aztán kezét egyenesen kinyújtja és egy piros gömb távozik kezétől, a kocsi felrobban és hatalmas füst kezd el szivárogni, tűz lobban fel. C26 csak áll kinyújtott karral majd csak fordul és amit éppen eltalál csak lő, minden robban körülötte, pár rendőr autó villogva jön felé, de csak azokat is lövi. Felülről minden úgy látszik, mintha piros gömbök röpködnének, majd a hegyvonulatok mögött csak robbanások keletkeznek. Felemelkedett a levegőbe, majd piros lövegeket lövöldözött, de hirtelen ekkor a szenzorok jelezni kezdtek, keleti irányból hatalmas becsapódás történt. C26 elmosolyodott.*
~Talán valami kedvemre való kis meteor darab?~
* Gondolta magában majd a lövéseket abba hagyta és elfordul, egy pillanatra vissza nézett és köpött egyet a városra a levegőből*
~ Később még visszajövök..~
* Gondolta magában majd elkezdett a becsapódás irányába repülni, út közben egy falut látott, és ordibálásokat érzékelt.*
~ Kedvemre való, körbe nézek.*
* Leereszkedett a földre, és ölbe tett kézzel figyelte az eseményeket, vajon mi is játszódik előtte, mosolyogva figyelt, ahogy az a fekete hajú ugrándozik ott.

/// Előtörténet után/////

* Ryan kapszulája hatalmas robajjal csapódott be egy hegygerincbe. Ryan a becsapódás után pár pillanattal ébredt fel. A kapszula ajtaja kinyílt és Ryan egy ismeretlen helyen találta magát. A levegő meleg és száraz volt, teljesen más mint amit megszokott. Az eddigi hideg és fagyos táj helyett most hegyeket látott és a messzeségben egy zöldellő erdőt is. Az erdőtöl kicsit közelebb egy város korvonala rajzolódott ki a horizonton.*
~ Hova kerültem?~* gondolta Ryan és felszállt a levegőbe. Nem messze magától a hegyekben egy kisebb falut. A falu felé vette az irányt. Pár pillanat múlva a falu fölé is ért. A faluban alig pár lakos élt. Ryan leereszkedett a falu közepére. Amint ránézett az egyik falusira felismerte a hasonlóságot a szülő bolygóján élt őslakosokkal, de érezte hogy ezek ereje igen csak gyenge. A főtéren álló öregebb emberhez lépett.*
- Hé te szakálas.-* mondta Ryan az öregembernek aki ügyet se vetett rá.*- Figyelj ide ha hozzád beszélek. Mi ez a hely?-* kérdezte Ryan de az öreg továbbra se figyelt rá. Ryan haragja egyre nagyobb lett az öregre. Elkapta az öreg torkát és felemelte. Hírtelen az összes falusi fegyverekkel a kezükben körbe vették Ryant és az öreget.*
- Fiatal csillagharcos mi nem szeretjük az ilyen arcátlan vendégeket.-* mondta az öreg. Ryan érezte hogy az öreg ereje megnő és eléri a 30 harci egységet. Ryan elengedte az öreget és elmosolyodott*
- Úgy látom öreg, korodhoz képest elég bátor és erős vagy, de hozzám képest még te is és a barátaid is senkik vagytok.-* mondta Ryan és az öregre támadt.*